AZ ERDÉLYI MAGYAROK EGYESÜLETÉNEK BEMUTATKOZÁSA, TEVÉKENYSÉGE

1988 márciusában, mint az újabb kor első erdélyi szervezete, a menekültek körében alakult meg az Erdélyi Magyar Értelmiségi Klub. Bírósági nyilvántartásba vételünk 1990 áprilisában történt meg, ekkor már Erdélyi Magyarok Egyesülete néven. Kezdettől fogva feladatunknak tekintettük az erdélyi hagyományok, értékek megőrzését népszerűsítését, felvállalva a menekültek érdekképviseletét is. A magyarországi és romániai politikai változások bizonyos mértékű hangsúlyeltolódást jelentettek a szervezet tevékenységében, de céljaink és vállalt kötelezettségeink a mai napig érvényesek. Szorosabbra fűztük kapcsolatainkat az otthoniakkal és közvetítő szerepünk az anyaországi intézmények, szervezetek felé megnövekedett. A menekültügyi problémák háttérbe szorultak a turizmus, az ideiglenes tartózkodás és letelepedés kérdései mögött. Munkánkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a Magyarországon élő erdélyiek identitás-megőrzéshez kapcsolódó érdekképviselete.
1990-től önálló székhellyel is rendelkezünk a 1056 Budapest, Molnár u. 5. szám alatti helyiségben és az egyesület tevékenysége is kiteljesedett.
Az egyesület jelenlegi működésének a gerincét az évi mintegy 100-150 rendezvény képezi, melyek elsősorban kulturális, ismeretterjesztő jellegűek. Programjaink között szerepel könyv- és lapbemutató, író-olvasó találkozó, tudományos ismeretterjesztő előadás, előadássorozat, kiállítás, filmklub, játszóház, kirándulás, képes levelezőlap cserenap, táncház, színházi előadás, előadóest, társkereső klubest, bál, tábor, sportnap stb.
Székhelyünkön munkanapokon 17-18 óra között rendszeres ügyfélszolgálatot tartunk, és megpróbálunk minden erdélyi illetve a határon túli magyarokat érintő kérdésben megfelelő választ, tájékoztatást adni.
Kezdettől fogva segélyekkel támogattuk a nehéz helyzetben lévő otthoniakat, illetve az itt élő, beilleszkedési problémákkal küzdőket. Könyv, gyógyszer, ruha, használati tárgyak továbbításával jelenleg is foglalkozunk.
Az otthoniakkal való kapcsolattartás fontos részének tekintjük a turizmust. Ezért rendszeresen tartunk diavetítéses úti beszámolókat, szervezünk, illetve közvetítünk autóbuszos kirándulásokat. Több utazási irodával is kapcsolatot tartunk fenn.
Non-profit egyesületként szorosan együttműködünk a különböző civil szervezetekkel határon innen és túl, de kapcsolataink vannak intézményekkel, művelődési házakkal, könyvtárakkal, iskolákkal stb. is.
Az egyesületünk létrehozott egy kb. 30.000 könyvből, több tízezer újságból, dokumentumokból, képeslapokból, hang- és képanyagból álló könyvtári gyűjteményt, amely elsősorban a külhoni magyarság szellemi termékeit tartalmazza. Ennek az egyedülálló könyvtári anyagnak a bővítése, rendszerezése, feldolgozása folyamatos.
Jelentős tudományos munkát is végzünk. Részt vettünk elsősorban a migrációval, turisztikával, sajtóval kapcsolatos szakdolgozatok elkészítésében, jelen voltunk tanácskozásokon, konferenciákon, tudományos előadásokon, jelenleg a külerdélyi sajtó mikrofilmesítésén és CD-én való rögzítésén dolgozunk. Eddig négy lap CD-, illetve DVD-változata készült el.
Szervezetünk kiadói tevékenysége is sokrétű. Az eddig megjelentetett könyveink: „Magyar nyelvkönyv román anyanyelvűek számára”, „A Kolozsvár-Monostori református templom története” valamint az évente megjelent „Elszármazott Erdélyiek Névjegyzéke”című kiadvány öt kötete. Három folyóiratot is útjára indítottunk: „Limes” (Nemzetpolitikai szemle), „Vigyázó” (Romániai magyar lapszemle), és „Erdélyi Hívogató” (Információs havilap) címmel. Elsősorban anyagi támogatás híján, jelenleg csak az „Erdélyi Hívogató” jelenik meg, az is csak szerény formátumban. Képes levelezőlapok kiadásával is foglalkozunk, eddig tízféle, erdélyi műemlékeket ábrázoló kiadványunk került forgalomba.
Részt veszünk határon túl megjelent, vagy témájában kapcsolódó kiadványok terjesztésében is.